2013. október 19., szombat

6. Listen to your heart with a little help

Hello, üdv, sziasztok! Ismét nem vagyok papolós kedvembe ( meg nincs is nagyon mit mondanom ), úgy hogy jó olvasást!
Sarah. x





Kiléptem a házból, és igyekeztem minden zárat bezárni rajta, mikor egyszerre csak megszólalt a telefonom. Ismeretlen szám villogott a képernyőn, de ettől függetlenül a fülemhez emeltem a készüléket.
-Igen?-szóltam bele.
-Zoe, kérlek mond, hogy nem keltettelek fel!-hallottam Jamie aggódó hangját, mire elnevettem a magamat.
-Nem, nyugi. Már lassan egy órája fenn vagyok.-mosolyogtam, miközben nagyban az előttem álló Harry-t bámultam.-Mond.
-Ja, öhm, izé... Csak arra gondoltam, hogy elmehetnénk ma valahova.-magyarázta.-Persze csak ha te is ráérsz.-tette hozzá gyorsan. Rögtön mosolyogatnékom támadt. Gondolt rám. De édes.
-Jamie, nagyon aranyos vagy...-kezdtem.-De ma sajnos nem érek rá. Bocsánat. Majd valamikor máskor...-harapdáltam a szám szélét.
Hosszabb csend következett. Szinte már azt hittem, hogy lerakta, mikor hirtelen megszólalt:-Styles-al vagy?-kérdezte szárazon.
-Igen.-nyögtem be végül.
-Akkor nem is zavarok. Szia.-tette le. Eléggé erős sértettség hallatszott a hangjába, ami eléggé meglepett, hisz nem úgy tűnt tegnap este, mint akit érdekelek.
Összehúzott szemöldökkel néztem a telefonomra, majd megvonva a vállamat visszaraktam a táskámba.
Narry :3-Milyen új udvarlót szedtél te fel, miközben mérges voltál rám?-nézett rám értetlen fejjel Harry, mire én felnevettem. Fogalma sem volt arról, hogy mennyire fején találta ezzel a szöget.
-Még nem járunk, Styles, úgyhogy a féltékenységedet tartogasd későbbre.-vigyorogtam, de Hazza csak megfogta a kezemet.  Furcsa érzés volt. Már mint nem az, hogy fogják az ember kezét. Vagyis igazából pont az volt a furcsa az egészben. Több éve nem volt olyan barátom, aki így kulcsolta volna rá az ujjait az enyéimre. Mintha soha nem akarná őket elengedni.
Beszálltunk a kocsiba, és már éppen azon voltam, hogy bekössem magamat, mikor nagy csattanást hallottunk a hátsó ülésről.
-Harry! Azt hittem soha nem jössz vissza!-kászálódott ki a kocsi aljáról egy szőke srác.-Ugye hoztál kaját?-pislogott a gyönyörű kék szemeivel.-Mert elfogyott a sütim, és éhen halok.-emelte fel az üres süteményes dobozát.
-Niall mi a...? Te mi a fenét keresel a kocsimba?-kerekedett ki Harry szeme.
-Jé, szia Harry új barátnője! Még nem találkoztunk.-nyújtotta felém a kezét, nem törődve a göndörke kérdéseivel.-Gondolom.-tette hozzá gyorsan.-Niall vagyok!-vigyorgott. Az első fogai közül az egyik kissé be volt fordulva, de még így is hihetetlenül aranyosnak tűnt, de inkább úgy, mint ahogy egy kis gyerek aranyos.
-Zoe.-mutatkoztam be mosolyogva.
-Niall! Mi épp a moziba tartottunk, úgyhogy ha nem gáz...-kezdte volna Harry, de a szőkeség vidáman a szavába vágott.
-Mozi! Úúúúú, játszanak egy nagyon jó filmet. Meg kéne nézni. Ki van velem? Harry fizet!-nézett rám érdeklődve, mire én elröhögtem magamat. Persze, hogy benne voltam. Már akkora nagyon csíptem a srácot.
-Haver, tudod, ketteseben akartunk volna menni...-kezdte újra Harry, de ismét nem bírta befejezni.
-És én miért nem jöhetek?-biggyesztette le a száját Niall.
-Igen, Harry, és ő miért nem jöhet?-fontam össze magam előtt a kezeimet. Fáradt arckifejezés ült ki Hazza arcára, majd egy egyszerű mozdulattal lefejelte a kormányt.
-Jöjjön.-dünnyögte. Niall és én lepacsiztunk, majd végre sikerült elindulni a pláza felé.

A szőkeséggel nagyon jól kijöttem. Ahogy már mondtam, hihetetlenül aranyos srác volt a szőke manó, és hihetetlenül jó arc is. Irtó sokat beszélgettünk, és szinte teljesen megfeledkeztem Harry-ről, aki mögöttünk kutyagolt a nagy épületben.
-Szerintem be van sértődve.-röhögött Niall. Esküszöm mosolyognom kellett azon, ahogy nevet. Egyszerűen tündéri ez a srác.
-Nem csodálom. Ez a második randi, ami nem jön össze neki. Ráadásul két nap alatt.-kuncogtam én is.
-Kapd le, hátha attól jobb kedve lesz.-kacsintott Niall, mire én kinyújtotta a nyelvemet. Azért ez nem így megy, Niall baba.-Fogadjunk, 10fontban,  hogy 30 másodpercnél tovább nem bírsz vele smárolni.-nyújtotta felém a kezét, azzal a tipikus 'Na, mered?' fejjel. Ördögi vigyorral ráztam vele kezet, majd sarkon fordulva Harry-hez lépkedtem.
Alig pár lépéssel volt lemaradva tőlünk, a telefonját nyomkodta.
-Hé, Hazz!-álltam meg előtte, mire ő levetette a tekintetét a telefonjáról, és egyenesen a szemembe nézett. Abban a pillanatban pipiskedve oda hajoltam hozzá, és az ajkamat az övére helyeztem.
Először teljesen ledöbbent, mint a kis gyerek, aki elveszett a nagy városban, de utána rájött, hogy mi történik. Fogaival lágyan harapdálta az alsó ajkamat, miközben kezével átfogta a derekamat, én pedig a nyakába kapaszkodtam, ha végső soron elájulnék a tökéletességétől. Úgy értem, komolyan. Tényleg be kellene már ismernem, hogy kicsit túl tökéletes a srác.
Elengedtem Harry-t, és büszkén Niall-re néztem, aki már vette is elő a pénztárcáját. Egy csepp csalódottság sem látszott az arcán. Mintha nem is számított volna neki, hogy elvesztette a fogadást. Mondjuk, mutli-milliomos. Mit számít neki 10font.
-Köszi.-tátogta a szőkeség vigyorogva, mire nekem leesett. Nem a pénz, vagy a győzelem miatt csináltam, csak felakarta vidítani Harry-t. Hm. Igaz barátság. De szép is az élet. Ja, várjunk. Mégsem az, mert valaki úgy is elbassza előbb vagy utóbb.

Miközben a két srác az aláírásokat osztogatta a mozi előtt, én megvettem a jegyeket. Valami Nothing left ot fear című filmre akartak beülni a fiúk, mert (hogy Niall szavait idézzem) "Az előzetes totááááááááál fosatós meg véres volt.". Ha te mondod, Nialler.
Szóval miután befejezték a sztárkodást, szépen bevonultunk a moziba, ahol újra kezdődött az egész. Majdnem húsz ember állt Niall és Harry között, akik igyekeztek nem megfulladni a sok tinilány között.
Már nem azért, de miért kell egy tizenkét évesnek aláírás a mellére? Egyáltalán hol van annak a melle? Úristen, mekkora idióták vannak ebben a generációban... De persze tisztelet a kivételnek. MINDIG tisztelet a kivételnek.
Szerencsémre Harry gyorsan lerázta egy 'Bocs csajok, bennem kell. Puszi.' beszólással a kölyköket, így mehettünk filmet nézni.
A filmről nem szeretnék sokat papolni, de Niall tényleg eléggé jól leírta az egészet abba az egy értelmetlen mondatba. Nagyon fosatós volt. Nem vagyok az a horror filmektől beijedős típus, de mikor hozzábújtam
Harry-hez (és akkor most képzeljük azt, hogy nem pirultam el), szinte éreztem rajta, hogy ő is inkább menne ki. Szóval ez a film nem 18+-os, hanem inkább ember+-os volt. Egyszerűen borzasztó miket ki nem tudnak találni az egyes rendezők, hogy idegrohamot kaphassanak a rajongók, de nem gáz. Valakinek ez jön be. Ki vagyok én, hogy megmondjam milyen őrültséget szeressenek a kölykök?

-Szóval akkor öten vagytok a bandában.-pislogtam Niall-re, miközben az üdítőmet ittam. A szőkeség válaszként helyeslően bólogatott.
-Én, Harry, Louis, Liam, és Zayn.-sorolta őket újra, remélve, hogy ezúttal megjegyzem a neveket.
A göndörke közvetlen mellettem helyezkedett el, egészen közel ült hozzám. Ujjaival a kezemet piszkálta, miközben szorgosan bólogatott Niall magyarázásra.
-És most fog majd a világ turnétok kezdődni?-pillantottam Styles-ra, mire ő ismét bólintott egyet.-Wow. Ez azért szép teljesítmény 3 év alatt.-bólogattam elismerően.-És ki szingli a bandából?-váltottam gyorsan témát. Kacér mosoly ült ki az arcomra. Erre a húzásomra Harry felröhögött.
Niall összehúzott szemöldökkel meredt rám.-Igazból csak én, ha úgy nézzük.-mondta.
-És te Harry?-fordultam kíváncsian a mellettem ülő delikvens felé, mire ő csak vállat vont. Nem mintha nem tudtam volna a választ erre az értelmetlen kérdésre.
-Ez rajtad is múlik.-vigyorodott el kacéran, de válaszként csak kinyújtottam rá a nyelvemet.
-Azért még teperned kell egy kicsit, Styles.-mosolyodtam el ördögien. Niall okvetlenül is felröhögött.
-Akkor még szingli vagyok.-húzta el a száját.
Hirtelen hatalmas sikítás(ok) söpört(ek) végig az egész épületen. Mindenki odakapta a fejét, és úgy kb. 30-40 tízen éves lány állt a mozi előtt. Egyenesen ránk meredtek, miközben megindultak felénk.
-Srácok, mit is mondtatok? Mikor kezdik el adni a filmeteket a mozikban?-pislogtam riadtan felváltva mind a kettő fiúra, mire Niall csak a fejét rázta.
-Nem mondtuk.-nézett körbe, majd gyorsan felpattant. A mellettem ülő Harry is gyorsan felállt, szorosan fogta a kezemet, hogy véletlen se engedjem el.
A szőkeség elindult a kajáldák mellett lévő nagyobb dohányzó erkély felé, majd intett nekünk is, hogy kövessük. Akkora a fanok már úgy tíz méternyi távolságba lehettek tőlünk, nagy tempóban igyekeztek felénk telefonokkal, és fényképezőkkel a kezükben.
Ahogy kiértünk a friss levegőre, megcsapott az a tipikus őszi hűvös szellő. Kissé összébb húztam magamon a kardigánomat, majd ismét rákulcsoltam az ujjaimat Harry kezére. Valahogy hihetetlenül megnyugtató volt az, hogy tudhattam valakit magam mellett, aki megvéd a saját rajongóitól. Oké, ez furán hangzott.
-Gyertek!-szólít Niall a korlát széléről, miközben óvatosan átmászott rajta.
-Ember, mit művelsz?-képedt el Harry. Vissza-vissza nézett a rajongókra, akik időközben kitörték az erkély ajtót, és felénk igyekeztek.
-Haver, vagy ez.-mutatott a létrára a szőkeség.-Vagy az.-mutatott a rajongók felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése